Tél derekán

Télen érezhetem magamat igazán szerencsésnek, hogy dunai horgász vagyok, hiszen szeretett folyóm akkor nyitja meg bőségkosarát, mikor más vizek vastag jégpáncél alá rejtőznek. A horgászok nagy része ekkor a négy fal közé szorul és a fűtött szobában tavaszról álmodozik, ám jómagam és barátaim már kora délután az ártéri erdőben bolyongunk, havas köveken szökdécselünk, fürkésző szemekkel próbálunk olvasni az örvénylő víz rajzolta fodrokból.

0 hozzászólás

Hozzászólások