A Btk. módosításával önálló bûncselekmény lenne az orvhalászat és az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetõket; a büntetõ törvénykönyv módosításával (Btk.) az orvvadászat már önálló bûncselekményi kategória lenne, így alapesetben akár három év börtönbüntetés is kiszabható lesz.

A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Az viszont, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetõleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bûncselekményt olyan módon követi el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz, az három évig terjedõ szabadságvesztést is kaphat.

A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lõszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVK) elnöke tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy a Btk. módosításával szabadságvesztéssel büntetik majd az orvvadászatot. Sajtóhírek szerint a Btk.-t ennek kapcsán most tavasszal szigoríthatja az Országgyûlés.

Az OMVK kezdeményezte módosítás szerint a néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bûncselekményként kezelnék az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minõsített esetben - bûnszervezetben vagy jelentõs értékre elkövetve - pedig akár 3 évvel.

Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minõsítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erõsebb büntetõjogi védelmet élvezhetnének.

Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogi képviselõje korábbi sajtónyilatkozataiban azt mondta, az évi 300 ezer elejtett nagyvad legalább 15 százalékát orvvadászok ölik meg, egyre brutálisabb módon.

Megjegyezte, ezek az esetek csak akkor derülnek ki, ha tetten érik az elkövetõt, vagy a hivatásos vadászok rábukkannak az elejtett állatok elhagyott tetemére.

Elmondta azt is, a vadorzók kiszûrésére a vadászkamara és a vadászati védegylet együttmûködési megállapodást kötött a rendõrséggel. A vadászati törvény alapján 3000 hektáronként a vadásztársaság kötelessége vadõrt - hivatásos vadászt - alkalmazni, akinek törvény által elõírt feladata a vadászterület és a vadállomány védelme.

Több vadászmester az MTI érdeklõdésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.

Az orvvadászok a vadak húsáért és bõréért ejtik el fõként az õzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal.

Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet.

0 hozzászólás

Hozzászólások