1. Elõkészületek
2001 õszén beszéltünk elõször komolyabban egy mongóliai horgásztúráról. Az ötletgazda Szûcs Imi barátom volt, aki több évig kint dolgozott egy geológiai expedícióval, csodálatos tájakról, halakról mesélt és még fényképpel is alátámasztotta ezeket. El is jutottunk odáig, hogy összejött 7 ember, de a kulcs Szörényi Zoli ill. mongol kapcsolata lett volna, és ez lett a gyenge láncszem.
20 kg! Ennyi a csomag limit. 21 nap, ennyit leszünk kint. Sátorozós nomád túra, éjszakai fagyok lehetnek. Felszerelés, ruha, hálózsák(ok), encsem-bencsem. Én nem merek felvállalni egy csak legyezõ túrát, pergetni is fogok. Újabb botok, orsók, csalik? Péter végül egy 5-ös könnyû legyezõt, és 3 nehéz-tüzérséget (8-as, 9-es, 10-es) csomagol. Mellé két gázlóruha, bakancs, sátor, téli hálózsák. Én egy 4-es könnyû és egy 9-es legyezõbot mellett egy 2-8 grammos finom pergetõt és a Pón is használt 20-60 gr Sage-t csomagolom. Túl sokat már nem akarok költeni, a két régi hálózsákom készítem, szák, grip, gázlóruha+bakancs, tartaléknak combcsizma, termo-ruha, 8 doboz mûlégy és mûcsali. Hétfõn indulunk, egy héttel elõtte összekészítek mindent. 45 kg, sok! Kevesebb ruha, fele mûcsali, sorolhatnám. Minden este kiveszek valamit, péntekre 40 kg alatt vagyok. Elég lesz egy könyv, a gyógyszerek dobozát és tájékoztatóját kiveszem, tusfürdõ sem kell tele flakon, az arcszesz luxus. A pirospaprikából is elég a fele - nevetséges, de így is fél-egy kilókat lehet nyerni. Végül 35 kg alá nem tudok lemenni, marad a "kézi-poggyász" felpumpálása. A hátizsák lesz a kézipoggyászom, minden nehezebb dolgot belegyömöszölök, elég felemelni, de 21,5-re levittem a feladandó csomagot. Erre legfeljebb kifizetem a túlsúlyt - 20 $ / kg, de nem szólnak érte.
Ennyi + a hátizsákom. 3 nomád hétre nem sok.
Ezer eurós Matroska babák
matroska babák ezer euróért, konyak 4000 euróért nem épp olcsó. Péter eszik egy tésztát aranyáron, olvasgatunk, lassan telik az idõ. Aztán felszállunk, sajnos megint TU-154-el, nagyon szûkek az ülések, a csomagok nem férnek fel a tartóba. Szerencsére a 3. széken nincs utas, így nem kell ölben vinnünk a kézipoggyászt. Az éjszakát a repülõn töltjük, csak reggel érünk Ulaan Baatar-ba. Maradandó emlék az utazásról mindössze a grippem, amit súlya miatt a hátizsákba rakok. Ezt minden alkalommal kiszúrják, néha elég nehéz elmagyaráznom, mire is fogom majd használni. Megúszom, sehol nem veszik el. A hazaútra azért inkább a nagytáskába teszem majd.
Néhány szó az elképzeléseinkrõl, a halakról, tervekrõl...
Mongólia nagy, 15-szöröse Magyarországnak.
Khuvsgul. A táborok sorban 1, 2, 1, 3, 4. A 2-es tábor már határvidék, külön engedéllyel.
 |  |
| csukán, | péren |
Ötletes keresztezése a pisztrángnak és a márnának.
És a célhal, ami igazán megmozgatja a fantáziánkat, az Európában is honos, a lista által többször is célba vett galóca. Mongol neve toll, de általában taimen-ként beszélünk róla. A mongolok sok torokhangot használnak, a taiment kb. tájj-mááán -nak ejtik, hangsúly a középsõ j-n. Ez egészen úgy hangzik, mint egy japán csata-kiálltás. Mivel sem a toll-t, sem a galócát nem lehet még csak hasonlóan sem ejteni, a jövõben én is taimen-kén emlékezek meg róla.
A túra kitûzött célja mindkettõnk esetében a 10 kg - 1 méter feletti galóca.
0 hozzászólás
Hozzászólások